Kairos mint lehetőség

 

Az adózásról érdemes beszélni egy könyvelővel, megmutatni neki az alábbi NAV által írt állásfoglalást. Link: http://internetker.hu/gyik/hogyan-adozzunk/

 

Bemásolt levél:

Tisztelt Ügyfelünk!

Főigazgatóságunkra érkezett elektronikus levelével kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást nyújtjuk:

1./ Az adókötelezettséggel kapcsolatban elsőként fontos kiemelni, hogy egy magánszemély különböző jogcímeken részesülhet jövedelemben, és minden esetben ennek megfelelően, azaz a kifizetés jogcíme alapján kell az adókötelezettséget teljesíteni.

Az Ön esetében, a levelében említett cég a számítógépén található tárhely egy részét bérbe veszi Öntől bizonyos időre és ennek fejében az Ön webirodájába naponta utalja át a bérleti díjat. A tárhely bérlése továbbá egyfajta MLM rendszerrel is kombinált, ugyanis, ha a magánszemély ezt a rendszert továbbajánlja, akkor az ajánlásból újabb bevétele származik a regisztrált felhasználók után.

Általánosságban elmondható, hogy ha egy magyar magánszemély olyan külföldi államból részesül jövedelemben, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a jövedelem Magyarországon akkor és annyiban adóztatható, ha a magánszemély a magyar szabályok és – kitekintéssel a külföldi állam illetőségre vonatkozó szabályaira is – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény előírásai alapján belföldi illetőségű, és az Egyezmény előírásai Magyarország számára a jövedelem adóztatását lehetővé teszik.

Mindez azt jelenti, hogy egy magánszemély külföldről származó jövedelme esetében elkerülhetetlen a két állam (a magánszemély illetősége és a jövedelem forrása szerinti állam) között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseinek a figyelembe vétele.

2./ A Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 4. Cikk (1) bekezdés rendelkezését figyelembe véve feltételezhető, hogy Ön belföldi, azaz magyar illetőségű magánszemélynek számít.

Az Egyezmény alkalmazásában – a 3. Cikk f) és k) pontja alapján – a „vállalkozás” kifejezés bármely üzleti tevékenység végzésére vonatkozik. Az „üzleti tevékenység” kifejezés pedig magában foglalja a szabad foglalkozás vagy más önálló jellegű tevékenység végzését.

Az Egyezmény fenti fogalomrendszeréből kiindulva, az Ön által megszerzett jövedelem az Egyezmény 7. Cikke alapján vállalkozási nyereségnek tekinthető. Erre vonatkozóan a 7. Cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a vállalkozás a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet, a vállalkozás nyeresége megadóztatható a másik államban, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a telephelynek tudható be.

Ez az Ön esetében azt jelenti, hogy belföldi illetőségére tekintettel a megszerzett jövedelem Magyarországon adóztatható. Ebben az esetben pedig az adókötelezettséget a magyar szabályok, azaz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek (a továbbiakban: Szja. tv.) az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezései szerint kell teljesíteni.

A törvényből kiderül, hogy egy magánszemélynek az önálló tevékenységből származó jövedelme vonatkozásában csak akkor keletkezik adóelőleg megállapítási és befizetési kötelezettsége, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik. Ellenkező esetben ugyanis az adóelőleget a kifizető állapítja meg, vonja le és vallja be [Szja tv. 46. § (3) bekezdés].

A kifizető fogalmát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 18. pontja definiálja. Ennek értelmében kifizetőnek – többek között – csak a belföldi illetőségű jogi személy minősül, illetve külföldről származó és belföldön adóköteles bevétel esetében kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó) is.

A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén pedig a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.
Itt hívjuk fel szíves figyelmét, hogy a Magyarországon bejegyzésre kötelezett cégek adatai nyilvánosak és a céginformációs szolgálat honlapján ingyenesen elérhetőek. Elérési útvonal: www.e-cegjegyzek.hu. Ezen túl pedig az adóhatósághoz bejelentkezett adóalanyok listája az adóhatóság honlapjáról szintén lekérdezhető. Elérési útvonal: www.nav.gov.hu/Adatbázisok.

Abban az esetben tehát, ha a jövedelem nem az Art. szerinti kifizetőtől származik, – kifizető hiányában – az adót, illetve negyedévente az adóelőleget is a magánszemélynek kell megfizetnie, mégpedig a negyedévet követő hónap 12. napjáig. A befizetett adóelőlegről ugyanakkor bevallást, bejelentést külön nem kell tenni, de szintén a magánszemély kötelezettsége, hogy a külföldről származó jövedelmet az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában (’53) az adóévet követő év május 20-ig bevallja.

A magyar jövedelmet és az adót forintban kell megállapítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a külföldi pénznemben megszerzett bevételt – és a magánszemélyt terhelő esetleges kiadást – a magánszemély választása szerint a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a bevételszerzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével lehet forintra átszámítani. Amennyiben egy külföldi pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor azt az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon először euróra, majd az eurót az előzőek szerint forintra kell átszámítani. A magánszemély továbbá választhatja, hogy a jövedelme alapját képező külföldi pénznemben megszerzett bevételének forintra történő átszámításához a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyamot alkalmazza.

Az Szja. tv. 9. § (2) bekezdése alapján a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette) vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták.

Tájékoztatjuk, hogy az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) 2 § és 3. § (1) bekezdése alapján kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – az önálló jövedelem után a belföldi magánszemélyt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetési kötelezettség is terheli.

Felhívjuk szíves figyelmét továbbá, hogy az önálló tevékenységről illetve a külföldről származó jövedelmek adókötelezettségével kapcsolatban bővebb információt „Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem” című 2-es számú információs füzetünkben valamint a „Magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatása” című 4-es számú információs füzetünkben olvashat. Elérési útvonal: www.nav.gov.hu/Információs füzetek.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Üdvözlettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Tájékoztatási Főosztály